| Válóczy Szilvia: Mindig... Újra virágba borult a rét, elveszett lelkem még remél. Még új napot hoz a hajnal de a régi is marasztal. Keserű szívem fájt érted, s te már megértetted a sajgó szívek nászát, bíborban folyó táncát. Szerelmem tiszta. Érzed? Remegve imád téged. A parázs hatalmassá nőtt, kis lángból pusztítót szőtt. Boldogan keresem lépteid,... |
Következő